kéményseprő
Hungarian
Pronunciation
- IPA(key): [ˈkeːmeːɲʃɛprøː]
- Hyphenation: ké‧mény‧sep‧rő
- Rhymes: -røː
Declension
Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | kéményseprő | kéményseprők |
accusative | kéményseprőt | kéményseprőket |
dative | kéményseprőnek | kéményseprőknek |
instrumental | kéményseprővel | kéményseprőkkel |
causal-final | kéményseprőért | kéményseprőkért |
translative | kéményseprővé | kéményseprőkké |
terminative | kéményseprőig | kéményseprőkig |
essive-formal | kéményseprőként | kéményseprőkként |
essive-modal | — | — |
inessive | kéményseprőben | kéményseprőkben |
superessive | kéményseprőn | kéményseprőkön |
adessive | kéményseprőnél | kéményseprőknél |
illative | kéményseprőbe | kéményseprőkbe |
sublative | kéményseprőre | kéményseprőkre |
allative | kéményseprőhöz | kéményseprőkhöz |
elative | kéményseprőből | kéményseprőkből |
delative | kéményseprőről | kéményseprőkről |
ablative | kéményseprőtől | kéményseprőktől |
non-attributive possessive - singular |
kéményseprőé | kéményseprőké |
non-attributive possessive - plural |
kéményseprőéi | kéményseprőkéi |
Possessive forms of kéményseprő | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | kéményseprőm | kéményseprőim |
2nd person sing. | kéményseprőd | kéményseprőid |
3rd person sing. | kéményseprője | kéményseprői |
1st person plural | kéményseprőnk | kéményseprőink |
2nd person plural | kéményseprőtök | kéményseprőitek |
3rd person plural | kéményseprőjük | kéményseprőik |
Further reading
- kéményseprő in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.