kárpótlása

Hungarian

Etymology

kárpótlás (compensation, indemnity) + -a (possessive suffix)

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈkaːrpoːtlaːʃɒ]
  • Hyphenation: kár‧pót‧lá‧sa

Noun

kárpótlása

  1. third-person singular single-possession possessive of kárpótlás

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative kárpótlása
accusative kárpótlását
dative kárpótlásának
instrumental kárpótlásával
causal-final kárpótlásáért
translative kárpótlásává
terminative kárpótlásáig
essive-formal kárpótlásaként
essive-modal kárpótlásául
inessive kárpótlásában
superessive kárpótlásán
adessive kárpótlásánál
illative kárpótlásába
sublative kárpótlására
allative kárpótlásához
elative kárpótlásából
delative kárpótlásáról
ablative kárpótlásától
non-attributive
possessive - singular
kárpótlásáé
non-attributive
possessive - plural
kárpótlásáéi
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.