intoleráns
See also: intolerans
Hungarian
Etymology
From Latin intolerāns (“impatient, intolerant”).[1] With -áns ending.
Pronunciation
- IPA(key): [ˈintolɛraːnʃ]
- Hyphenation: in‧to‧le‧ráns
- Rhymes: -aːnʃ
Adjective
intoleráns (comparative intoleránsabb, superlative legintoleránsabb)
- intolerant (not tolerant; close-minded about new or different ideas)
- Synonym: türelmetlen
- Antonym: toleráns
Declension
| Inflection of intoleráns | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | intoleráns | intoleránsak |
| accusative | intoleránsat intoleránst |
intoleránsakat |
| dative | intoleránsnak | intoleránsaknak |
| instrumental | intoleránssal | intoleránsakkal |
| causal-final | intoleránsért | intoleránsakért |
| translative | intoleránssá | intoleránsakká |
| terminative | intoleránsig | intoleránsakig |
| essive-formal | intoleránsként | intoleránsakként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | intoleránsban | intoleránsakban |
| superessive | intoleránson | intoleránsakon |
| adessive | intoleránsnál | intoleránsaknál |
| illative | intoleránsba | intoleránsakba |
| sublative | intoleránsra | intoleránsakra |
| allative | intoleránshoz | intoleránsakhoz |
| elative | intoleránsból | intoleránsakból |
| delative | intoleránsról | intoleránsakról |
| ablative | intoleránstól | intoleránsaktól |
| non-attributive possessive - singular |
intoleránsé | intoleránsaké |
| non-attributive possessive - plural |
intoleránséi | intoleránsakéi |
Related terms
References
- Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.