imprimatúra

See also: imprimatura

Hungarian

Etymology

Borrowed from German Imprimatur (imprimatur), from Latin imprimatur (let it be printed), from imprimere (to imprint). With -úra ending.

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈimprimɒtuːrɒ]
  • Hyphenation: imp‧ri‧ma‧tú‧ra
  • Rhymes: -rɒ

Noun

imprimatúra (plural imprimatúrák)

  1. imprimatur

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative imprimatúra imprimatúrák
accusative imprimatúrát imprimatúrákat
dative imprimatúrának imprimatúráknak
instrumental imprimatúrával imprimatúrákkal
causal-final imprimatúráért imprimatúrákért
translative imprimatúrává imprimatúrákká
terminative imprimatúráig imprimatúrákig
essive-formal imprimatúraként imprimatúrákként
essive-modal
inessive imprimatúrában imprimatúrákban
superessive imprimatúrán imprimatúrákon
adessive imprimatúránál imprimatúráknál
illative imprimatúrába imprimatúrákba
sublative imprimatúrára imprimatúrákra
allative imprimatúrához imprimatúrákhoz
elative imprimatúrából imprimatúrákból
delative imprimatúráról imprimatúrákról
ablative imprimatúrától imprimatúráktól
non-attributive
possessive - singular
imprimatúráé imprimatúráké
non-attributive
possessive - plural
imprimatúráéi imprimatúrákéi
Possessive forms of imprimatúra
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. imprimatúrám imprimatúráim
2nd person sing. imprimatúrád imprimatúráid
3rd person sing. imprimatúrája imprimatúrái
1st person plural imprimatúránk imprimatúráink
2nd person plural imprimatúrátok imprimatúráitok
3rd person plural imprimatúrájuk imprimatúráik

References

Further reading

  • imprimatúra in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.