ijesztő
Hungarian
Pronunciation
- IPA(key): [ˈijɛstøː]
- Hyphenation: ijesz‧tő
- Rhymes: -tøː
Declension
| Inflection of ijesztő | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | ijesztő | ijesztők ijesztőek |
| accusative | ijesztőt | ijesztőket ijesztőeket |
| dative | ijesztőnek | ijesztőknek ijesztőeknek |
| instrumental | ijesztővel | ijesztőkkel ijesztőekkel |
| causal-final | ijesztőért | ijesztőkért ijesztőekért |
| translative | ijesztővé | ijesztőkké ijesztőekké |
| terminative | ijesztőig | ijesztőkig ijesztőekig |
| essive-formal | ijesztőként | ijesztőkként ijesztőekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | ijesztőben | ijesztőkben ijesztőekben |
| superessive | ijesztőn | ijesztőkön ijesztőeken |
| adessive | ijesztőnél | ijesztőknél ijesztőeknél |
| illative | ijesztőbe | ijesztőkbe ijesztőekbe |
| sublative | ijesztőre | ijesztőkre ijesztőekre |
| allative | ijesztőhöz | ijesztőkhöz ijesztőekhez |
| elative | ijesztőből | ijesztőkből ijesztőekből |
| delative | ijesztőről | ijesztőkről ijesztőekről |
| ablative | ijesztőtől | ijesztőktől ijesztőektől |
| non-attributive possessive - singular |
ijesztőé | ijesztőké ijesztőeké |
| non-attributive possessive - plural |
ijesztőéi | ijesztőkéi ijesztőekéi |
Further reading
- ijesztő in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.