időtlen

Hungarian

Etymology

idő (time) + -tlen

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈidøːtlɛn]
  • Hyphenation: időt‧len
  • Rhymes: -ɛn

Adjective

időtlen (comparative időtlenebb, superlative legidőtlenebb)

  1. timeless, immemorial
    időtlen idők ótafrom time immemorial
    időtlen időkigfor ever and ever

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative időtlen időtlenek
accusative időtlent időtleneket
dative időtlennek időtleneknek
instrumental időtlennel időtlenekkel
causal-final időtlenért időtlenekért
translative időtlenné időtlenekké
terminative időtlenig időtlenekig
essive-formal időtlenként időtlenekként
essive-modal időtlenül
inessive időtlenben időtlenekben
superessive időtlenen időtleneken
adessive időtlennél időtleneknél
illative időtlenbe időtlenekbe
sublative időtlenre időtlenekre
allative időtlenhez időtlenekhez
elative időtlenből időtlenekből
delative időtlenről időtlenekről
ablative időtlentől időtlenektől
non-attributive
possessive - singular
időtlené időtleneké
non-attributive
possessive - plural
időtlenéi időtlenekéi

Derived terms

Further reading

  • időtlen in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.