időtartam

Hungarian

Etymology

idő + tartam

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈidøːtɒrtɒm]
  • Hyphenation: idő‧tar‧tam

Noun

időtartam (plural időtartamok)

  1. duration, period, term (an amount of time or a particular time interval)

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative időtartam időtartamok
accusative időtartamot időtartamokat
dative időtartamnak időtartamoknak
instrumental időtartammal időtartamokkal
causal-final időtartamért időtartamokért
translative időtartammá időtartamokká
terminative időtartamig időtartamokig
essive-formal időtartamként időtartamokként
essive-modal
inessive időtartamban időtartamokban
superessive időtartamon időtartamokon
adessive időtartamnál időtartamoknál
illative időtartamba időtartamokba
sublative időtartamra időtartamokra
allative időtartamhoz időtartamokhoz
elative időtartamból időtartamokból
delative időtartamról időtartamokról
ablative időtartamtól időtartamoktól
non-attributive
possessive - singular
időtartamé időtartamoké
non-attributive
possessive - plural
időtartaméi időtartamokéi
Possessive forms of időtartam
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. időtartamom időtartamaim
2nd person sing. időtartamod időtartamaid
3rd person sing. időtartama időtartamai
1st person plural időtartamunk időtartamaink
2nd person plural időtartamotok időtartamaitok
3rd person plural időtartamuk időtartamaik

Further reading

  • időtartam in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.