harangvirág

Hungarian

Etymology

harang (“bell”) +‎ virág (“flower”)

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈhɒrɒŋɡviraːɡ]
  • Hyphenation: ha‧rang‧vi‧rág

Noun

harangvirág (plural harangvirágok)

  1. bellflower (any flowering plants in the genus Campanula)

Declension
Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative harangvirág harangvirágok
accusative harangvirágot harangvirágokat
dative harangvirágnak harangvirágoknak
instrumental harangvirággal harangvirágokkal
causal-final harangvirágért harangvirágokért
translative harangvirággá harangvirágokká
terminative harangvirágig harangvirágokig
essive-formal harangvirágként harangvirágokként
essive-modal — —
inessive harangvirágban harangvirágokban
superessive harangvirágon harangvirágokon
adessive harangvirágnál harangvirágoknál
illative harangvirágba harangvirágokba
sublative harangvirágra harangvirágokra
allative harangvirághoz harangvirágokhoz
elative harangvirágból harangvirágokból
delative harangvirágról harangvirágokról
ablative harangvirágtól harangvirágoktól
non-attributive
possessive - singular		 harangvirágé harangvirágoké
non-attributive
possessive - plural		 harangvirágéi harangvirágokéi
Possessive forms of harangvirág
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. harangvirágom harangvirágaim
2nd person sing. harangvirágod harangvirágaid
3rd person sing. harangvirága harangvirágai
1st person plural harangvirágunk harangvirágaink
2nd person plural harangvirágotok harangvirágaitok
3rd person plural harangviráguk harangvirágaik

Derived terms
  • harangvirágos

Further reading
  • harangvirág in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.