hallóideg
Hungarian
Pronunciation
- IPA(key): [ˈhɒlːoːjidɛɡ]
- Hyphenation: hal‧ló‧ideg
Declension
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | hallóideg | hallóidegek |
accusative | hallóideget | hallóidegeket |
dative | hallóidegnek | hallóidegeknek |
instrumental | hallóideggel | hallóidegekkel |
causal-final | hallóidegért | hallóidegekért |
translative | hallóideggé | hallóidegekké |
terminative | hallóidegig | hallóidegekig |
essive-formal | hallóidegként | hallóidegekként |
essive-modal | — | — |
inessive | hallóidegben | hallóidegekben |
superessive | hallóidegen | hallóidegeken |
adessive | hallóidegnél | hallóidegeknél |
illative | hallóidegbe | hallóidegekbe |
sublative | hallóidegre | hallóidegekre |
allative | hallóideghez | hallóidegekhez |
elative | hallóidegből | hallóidegekből |
delative | hallóidegről | hallóidegekről |
ablative | hallóidegtől | hallóidegektől |
non-attributive possessive - singular |
hallóidegé | hallóidegeké |
non-attributive possessive - plural |
hallóidegéi | hallóidegekéi |
Possessive forms of hallóideg | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | hallóidegem | hallóidegeim |
2nd person sing. | hallóideged | hallóidegeid |
3rd person sing. | hallóidege | hallóidegei |
1st person plural | hallóidegünk | hallóidegeink |
2nd person plural | hallóidegetek | hallóidegeitek |
3rd person plural | hallóidegük | hallóidegeik |
Further reading
- hallóideg in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.