hárfa

See also: harfa, harfă, and harfą

Hungarian

Etymology

From German Harfe (harp), Middle High German harpfe, from Old High German harfa, from Proto-West Germanic *harpā, from Proto-Germanic *harpǭ.[1][2]

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈhaːrfɒ]
  • (file)
  • Hyphenation: hár‧fa
  • Rhymes: -fɒ

Noun

hárfa (plural hárfák)

  1. (music) harp (musical instrument)

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative hárfa hárfák
accusative hárfát hárfákat
dative hárfának hárfáknak
instrumental hárfával hárfákkal
causal-final hárfáért hárfákért
translative hárfává hárfákká
terminative hárfáig hárfákig
essive-formal hárfaként hárfákként
essive-modal
inessive hárfában hárfákban
superessive hárfán hárfákon
adessive hárfánál hárfáknál
illative hárfába hárfákba
sublative hárfára hárfákra
allative hárfához hárfákhoz
elative hárfából hárfákból
delative hárfáról hárfákról
ablative hárfától hárfáktól
non-attributive
possessive - singular
hárfáé hárfáké
non-attributive
possessive - plural
hárfáéi hárfákéi
Possessive forms of hárfa
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. hárfám hárfáim
2nd person sing. hárfád hárfáid
3rd person sing. hárfája hárfái
1st person plural hárfánk hárfáink
2nd person plural hárfátok hárfáitok
3rd person plural hárfájuk hárfáik

Derived terms

  • hárfás
  • hárfázik
Compound words
  • eolhárfa
  • hárfajáték
  • hárfajátékos
  • hárfakészítő
  • hárfaművész
  • hárfaszóló
  • ívhárfa
  • pedálhárfa
  • szélhárfa
  • szöghárfa

References

  1. hárfa in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN.  (See also its 2nd edition.)
  2. Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN

Further reading

  • hárfa in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.