gyanú

Hungarian

Etymology

Of unknown origin.[1]

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈɟɒnuː]
  • Audio(file)
  • Hyphenation: gya‧nú
  • Rhymes: -nuː

Noun

gyanú (plural gyanúk)

  1. suspicion (especially of something wrong)

Declension
Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative gyanú gyanúk
accusative gyanút gyanúkat
dative gyanúnak gyanúknak
instrumental gyanúval gyanúkkal
causal-final gyanúért gyanúkért
translative gyanúvá gyanúkká
terminative gyanúig gyanúkig
essive-formal gyanúként gyanúkként
essive-modal — —
inessive gyanúban gyanúkban
superessive gyanún gyanúkon
adessive gyanúnál gyanúknál
illative gyanúba gyanúkba
sublative gyanúra gyanúkra
allative gyanúhoz gyanúkhoz
elative gyanúból gyanúkból
delative gyanúról gyanúkról
ablative gyanútól gyanúktól
non-attributive
possessive - singular		 gyanúé gyanúké
non-attributive
possessive - plural		 gyanúéi gyanúkéi
Possessive forms of gyanú
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. gyanúm gyanúim
2nd person sing. gyanúd gyanúid
3rd person sing. gyanúja gyanúi
1st person plural gyanúnk gyanúink
2nd person plural gyanútok gyanúitok
3rd person plural gyanújuk gyanúik

Derived terms

References
  1. gyanú in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN.  (See also its 2nd edition.)

Further reading
  • gyanú in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.