folyamatos

Hungarian

Etymology

folyamat (process) + -os (adjective-forming suffix)

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈfojɒmɒtoʃ]
  • (file)
  • Hyphenation: fo‧lya‧ma‧tos
  • Rhymes: -oʃ

Adjective

folyamatos (comparative folyamatosabb, superlative legfolyamatosabb)

  1. continuous (without break, cessation, or interruption in time)
  2. (linguistics) continuous (expressing an ongoing action or state)
    folyamatos múlt időpast continuous

Declension

Inflection of folyamatos
singular plural
nominative folyamatos folyamatosak
accusative folyamatosat
folyamatost
folyamatosakat
dative folyamatosnak folyamatosaknak
instrumental folyamatossal folyamatosakkal
causal-final folyamatosért folyamatosakért
translative folyamatossá folyamatosakká
terminative folyamatosig folyamatosakig
essive-formal folyamatosként folyamatosakként
essive-modal
inessive folyamatosban folyamatosakban
superessive folyamatoson folyamatosakon
adessive folyamatosnál folyamatosaknál
illative folyamatosba folyamatosakba
sublative folyamatosra folyamatosakra
allative folyamatoshoz folyamatosakhoz
elative folyamatosból folyamatosakból
delative folyamatosról folyamatosakról
ablative folyamatostól folyamatosaktól
non-attributive
possessive - singular
folyamatosé folyamatosaké
non-attributive
possessive - plural
folyamatoséi folyamatosakéi

Derived terms

(Expressions):

See also

  • Appendix:Hungarian words with ly

Further reading

  • folyamatos in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.