főherceg

Hungarian

Etymology

+ herceg

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈføːɦɛrt͡sɛɡ]
  • Hyphenation: fő‧her‧ceg

Noun

főherceg (plural főhercegek)

  1. archduke

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative főherceg főhercegek
accusative főherceget főhercegeket
dative főhercegnek főhercegeknek
instrumental főherceggel főhercegekkel
causal-final főhercegért főhercegekért
translative főherceggé főhercegekké
terminative főhercegig főhercegekig
essive-formal főhercegként főhercegekként
essive-modal
inessive főhercegben főhercegekben
superessive főhercegen főhercegeken
adessive főhercegnél főhercegeknél
illative főhercegbe főhercegekbe
sublative főhercegre főhercegekre
allative főherceghez főhercegekhez
elative főhercegből főhercegekből
delative főhercegről főhercegekről
ablative főhercegtől főhercegektől
non-attributive
possessive - singular
főhercegé főhercegeké
non-attributive
possessive - plural
főhercegéi főhercegekéi
Possessive forms of főherceg
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. főhercegem főhercegeim
2nd person sing. főherceged főhercegeid
3rd person sing. főhercege főhercegei
1st person plural főhercegünk főhercegeink
2nd person plural főhercegetek főhercegeitek
3rd person plural főhercegük főhercegeik
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.