fülhallgató

Hungarian

fülhallgató

Etymology

fül (ear) + hallgató (receiver)

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈfylɦɒlɡɒtoː]
  • Hyphenation: fül‧hall‧ga‧tó
  • Rhymes: -toː

Noun

fülhallgató (plural fülhallgatók)

  1. earphones (a pair of small loudspeakers worn inside each outer ear or covering all or part of the ear, without a connecting band worn over head)

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative fülhallgató fülhallgatók
accusative fülhallgatót fülhallgatókat
dative fülhallgatónak fülhallgatóknak
instrumental fülhallgatóval fülhallgatókkal
causal-final fülhallgatóért fülhallgatókért
translative fülhallgatóvá fülhallgatókká
terminative fülhallgatóig fülhallgatókig
essive-formal fülhallgatóként fülhallgatókként
essive-modal
inessive fülhallgatóban fülhallgatókban
superessive fülhallgatón fülhallgatókon
adessive fülhallgatónál fülhallgatóknál
illative fülhallgatóba fülhallgatókba
sublative fülhallgatóra fülhallgatókra
allative fülhallgatóhoz fülhallgatókhoz
elative fülhallgatóból fülhallgatókból
delative fülhallgatóról fülhallgatókról
ablative fülhallgatótól fülhallgatóktól
non-attributive
possessive - singular
fülhallgatóé fülhallgatóké
non-attributive
possessive - plural
fülhallgatóéi fülhallgatókéi
Possessive forms of fülhallgató
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. fülhallgatóm fülhallgatóim
2nd person sing. fülhallgatód fülhallgatóid
3rd person sing. fülhallgatója fülhallgatói
1st person plural fülhallgatónk fülhallgatóink
2nd person plural fülhallgatótok fülhallgatóitok
3rd person plural fülhallgatójuk fülhallgatóik

See also

This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.