erkölcsös
Hungarian
Pronunciation
- IPA(key): [ˈɛrkølt͡ʃøʃ]
- Hyphenation: er‧köl‧csös
- Rhymes: -øʃ
Adjective
erkölcsös (comparative erkölcsösebb, superlative legerkölcsösebb)
Declension
| Inflection (stem in -e-, front rounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | erkölcsös | erkölcsösek |
| accusative | erkölcsöset | erkölcsöseket |
| dative | erkölcsösnek | erkölcsöseknek |
| instrumental | erkölcsössel | erkölcsösekkel |
| causal-final | erkölcsösért | erkölcsösekért |
| translative | erkölcsössé | erkölcsösekké |
| terminative | erkölcsösig | erkölcsösekig |
| essive-formal | erkölcsösként | erkölcsösekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | erkölcsösben | erkölcsösekben |
| superessive | erkölcsösön | erkölcsöseken |
| adessive | erkölcsösnél | erkölcsöseknél |
| illative | erkölcsösbe | erkölcsösekbe |
| sublative | erkölcsösre | erkölcsösekre |
| allative | erkölcsöshöz | erkölcsösekhez |
| elative | erkölcsösből | erkölcsösekből |
| delative | erkölcsösről | erkölcsösekről |
| ablative | erkölcsöstől | erkölcsösektől |
| non-attributive possessive - singular |
erkölcsösé | erkölcsöseké |
| non-attributive possessive - plural |
erkölcsöséi | erkölcsösekéi |
Derived terms
Further reading
- erkölcsös in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
- erkölcsös in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (‘A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published A–ez as of 2024)
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.