eredeti
Hungarian
Pronunciation
- IPA(key): [ˈɛrɛdɛti]
Audio (file) - Hyphenation: ere‧de‧ti
- Rhymes: -ti
Adjective
eredeti (comparative eredetibb, superlative legeredetibb)
Declension
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | eredeti | eredetiek |
accusative | eredetit | eredetieket |
dative | eredetinek | eredetieknek |
instrumental | eredetivel | eredetiekkel |
causal-final | eredetiért | eredetiekért |
translative | eredetivé | eredetiekké |
terminative | eredetiig | eredetiekig |
essive-formal | eredetiként | eredetiekként |
essive-modal | — | — |
inessive | eredetiben | eredetiekben |
superessive | eredetin | eredetieken |
adessive | eredetinél | eredetieknél |
illative | eredetibe | eredetiekbe |
sublative | eredetire | eredetiekre |
allative | eredetihez | eredetiekhez |
elative | eredetiből | eredetiekből |
delative | eredetiről | eredetiekről |
ablative | eredetitől | eredetiektől |
non-attributive possessive - singular |
eredetié | eredetieké |
non-attributive possessive - plural |
eredetiéi | eredetiekéi |
Derived terms
- eredetien
- eredetileg
- eredetiség
Noun
eredeti (plural eredetik)
- original (an object or other creation from which all later copies and variations are derived)
- original (written in the language of the author, without translation)
- Eredetiben olvassuk az angol könyveket. ― We read English books in the original.
- Angol eredetiből fordít. ― He/she translates from the English original
Declension
Inflection (stem in long/high vowel, front unrounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | eredeti | eredetik |
accusative | eredetit | eredetiket |
dative | eredetinek | eredetiknek |
instrumental | eredetivel | eredetikkel |
causal-final | eredetiért | eredetikért |
translative | eredetivé | eredetikké |
terminative | eredetiig | eredetikig |
essive-formal | eredetiként | eredetikként |
essive-modal | — | — |
inessive | eredetiben | eredetikben |
superessive | eredetin | eredetiken |
adessive | eredetinél | eredetiknél |
illative | eredetibe | eredetikbe |
sublative | eredetire | eredetikre |
allative | eredetihez | eredetikhez |
elative | eredetiből | eredetikből |
delative | eredetiről | eredetikről |
ablative | eredetitől | eredetiktől |
non-attributive possessive - singular |
eredetié | eredetiké |
non-attributive possessive - plural |
eredetiéi | eredetikéi |
Possessive forms of eredeti | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | eredetim | eredetijeim |
2nd person sing. | eredetid | eredetijeid |
3rd person sing. | eredetije | eredetijei |
1st person plural | eredetink | eredetijeink |
2nd person plural | eredetitek | eredetijeitek |
3rd person plural | eredetijük | eredetijeik |
Further reading
- eredeti in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
- eredeti in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (‘A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published A–ez as of 2024)
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.