elégel

Hungarian

Etymology

elég (“enough”) +‎ -el (verb-forming suffix)

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈɛleːɡɛl]
  • Hyphenation: elé‧gel
  • Rhymes: -ɛl

Verb

elégel

  1. (transitive, archaic) to deem enough/sufficient; to be satisfied/content with something
    Synonyms: elegendőnek tart, megelégszik, beéri
  2. (transitive, archaic) to have enough of something, to be fed up
    Synonym: megelégel

Conjugation
conjugation of elégel
Click for archaic forms 1st person sg 2nd person sg
informal		 3rd person sg,
2nd p. sg formal		 1st person pl 2nd person pl
informal		 3rd person pl,
2nd p. pl formal


Indica­tive
mood		 Pre­sent Indef. elégelek elégelsz elégel elégelünk elégeltek elégelnek
Def. elégelem elégeled elégeli elégeljük elégelitek elégelik
2nd-p. o. elégellek ―
Past Indef. elégeltem elégeltél elégelt elégeltünk elégeltetek elégeltek
Def. elégeltem elégelted elégelte elégeltük elégeltétek elégelték
2nd-p. o. elégeltelek ―
Future Future is expressed with a present-tense verb with a completion-marking prefix and/or a time adverb, or—more explicitly—with the infinitive plus the conjugated auxiliary verb fog, e.g. elégelni fog.
Archaic
Preterit		 Indef. elégelék elégelél elégele elégelénk elégelétek elégelének
Def. elégelém elégeléd elégelé elégelénk elégelétek elégelék
2nd-p. o. elégelélek ―
Archaic Past Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. elégel vala, elégelt vala/volt.
Archaic
Future		 Indef. elégelendek elégelendesz elégelend elégelendünk elégelendetek elégelendenek
Def. elégelendem elégelended elégelendi elégelendjük elégelenditek elégelendik
2nd-p. o. elégelendelek ―
Condi­tional
mood		 Pre­sent Indef. elégelnék elégelnél elégelne elégelnénk elégelnétek elégelnének
Def. elégelném elégelnéd elégelné elégelnénk
(or elégelnők)		 elégelnétek elégelnék
2nd-p. o. elégelnélek ―
Past Indicative past forms followed by volna, e.g. elégelt volna
Sub­junc­tive
mood		 Pre­sent Indef. elégeljek elégelj or
elégeljél		 elégeljen elégeljünk elégeljetek elégeljenek
Def. elégeljem elégeld or
elégeljed		 elégelje elégeljük elégeljétek elégeljék
2nd-p. o. elégeljelek ―
(Archaic) Past Indicative past forms followed by légyen, e.g. elégelt légyen
Infinitive elégelni elégelnem elégelned elégelnie elégelnünk elégelnetek elégelniük
Other
forms		 Verbal noun Present part. Past part. Future part. Adverbial participle Causative
elégelés elégelő elégelt elégelendő elégelve (elégelvén)
The archaic passive conjugation had the same -(t)at/-(t)et suffix as the causative, followed by -ik in the 3rd-person singular
(and the concomitant changes in conditional and subjunctive mostly in the 1st- and 3rd-person singular like with other traditional -ik verbs).
potential conjugation of elégel
Click for archaic forms 1st person sg 2nd person sg
informal		 3rd person sg,
2nd p. sg formal		 1st person pl 2nd person pl
informal		 3rd person pl,
2nd p. pl formal
Indica­tive
mood		 Pre­sent Indef. elégelhetek elégelhetsz elégelhet elégelhetünk elégelhettek elégelhetnek
Def. elégelhetem elégelheted elégelheti elégelhetjük elégelhetitek elégelhetik
2nd-p. o. elégelhetlek ―
Past Indef. elégelhettem elégelhettél elégelhetett elégelhettünk elégelhettetek elégelhettek
Def. elégelhettem elégelhetted elégelhette elégelhettük elégelhettétek elégelhették
2nd-p. o. elégelhettelek ―
Archaic
Preterit		 Indef. elégelheték elégelhetél elégelhete elégelheténk elégelhetétek elégelhetének
Def. elégelhetém elégelhetéd elégelheté elégelheténk elégelhetétek elégelheték
2nd-p. o. elégelhetélek ―
Archaic Past Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala, e.g. elégelhet vala, elégelhetett vala/volt.
Archaic
Future		 Indef. elégelhetendek
or elégelandhatok 		elégelhetendesz
or elégelandhatsz		 elégelhetend
or elégelandhat		 elégelhetendünk
or elégelandhatunk		 elégelhetendetek
or elégelandhattok		 elégelhetendenek
or elégelandhatnak
Def. elégelhetendem
or elégelandhatom		 elégelhetended
or elégelandhatod		 elégelhetendi
or elégelandhatja		 elégelhetendjük
or elégelandhatjuk 		elégelhetenditek
or elégelandhatjátok		 elégelhetendik
or elégelandhatják
2nd-p. o. elégelhetendelek
or elégelandhatlak		 ―
Condi­tional
mood		 Pre­sent Indef. elégelhetnék elégelhetnél elégelhetne elégelhetnénk elégelhetnétek elégelhetnének
Def. elégelhetném elégelhetnéd elégelhetné elégelhetnénk
(or elégelhetnők)		 elégelhetnétek elégelhetnék
2nd-p. o. elégelhetnélek ―
Past Indicative past forms followed by volna, e.g. elégelhetett volna
Sub­junc­tive
mood		 Pre­sent Indef. elégelhessek elégelhess or
elégelhessél		 elégelhessen elégelhessünk elégelhessetek elégelhessenek
Def. elégelhessem elégelhesd or
elégelhessed		 elégelhesse elégelhessük elégelhessétek elégelhessék
2nd-p. o. elégelhesselek ―
(Archaic) Past Indicative past forms followed by légyen, e.g. elégelhetett légyen
Inf. (elégelhetni) (elégelhetnem) (elégelhetned) (elégelhetnie) (elégelhetnünk) (elégelhetnetek) (elégelhetniük)
Positive adjective elégelhető Neg. adj. elégelhetetlen Adv. part. (elégelhetve / elégelhetvén)

Derived terms

(With verbal prefixes):

Further reading
  • elégel in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
  • elégel in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (‘A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published A–ez as of 2024)
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.