együttműködő

Hungarian

Etymology

együttműködik +

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈɛɟːytmyːkødøː]
  • Hyphenation: együtt‧mű‧kö‧dő
  • Rhymes: -døː

Participle

együttműködő

  1. present participle of együttműködik
    Synonym: kooperáló

Adjective

együttműködő (comparative együttműködőbb, superlative legegyüttműködőbb)

  1. cooperative, cooperating, collaborating, interoperable
    Synonyms: kooperatív, segítőkész

Declension

Inflection of együttműködő
singular plural
nominative együttműködő együttműködők
együttműködőek
accusative együttműködőt együttműködőket
együttműködőeket
dative együttműködőnek együttműködőknek
együttműködőeknek
instrumental együttműködővel együttműködőkkel
együttműködőekkel
causal-final együttműködőért együttműködőkért
együttműködőekért
translative együttműködővé együttműködőkké
együttműködőekké
terminative együttműködőig együttműködőkig
együttműködőekig
essive-formal együttműködőként együttműködőkként
együttműködőekként
essive-modal
inessive együttműködőben együttműködőkben
együttműködőekben
superessive együttműködőn együttműködőkön
együttműködőeken
adessive együttműködőnél együttműködőknél
együttműködőeknél
illative együttműködőbe együttműködőkbe
együttműködőekbe
sublative együttműködőre együttműködőkre
együttműködőekre
allative együttműködőhöz együttműködőkhöz
együttműködőekhez
elative együttműködőből együttműködőkből
együttműködőekből
delative együttműködőről együttműködőkről
együttműködőekről
ablative együttműködőtől együttműködőktől
együttműködőektől
non-attributive
possessive - singular
együttműködőé együttműködőké
együttműködőeké
non-attributive
possessive - plural
együttműködőéi együttműködőkéi
együttműködőekéi

Noun

együttműködő (plural együttműködők)

  1. collaborator (a person who works with others towards a common goal)
    Synonyms: közreműködő, munkatárs

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony)
singular plural
nominative együttműködő együttműködők
accusative együttműködőt együttműködőket
dative együttműködőnek együttműködőknek
instrumental együttműködővel együttműködőkkel
causal-final együttműködőért együttműködőkért
translative együttműködővé együttműködőkké
terminative együttműködőig együttműködőkig
essive-formal együttműködőként együttműködőkként
essive-modal
inessive együttműködőben együttműködőkben
superessive együttműködőn együttműködőkön
adessive együttműködőnél együttműködőknél
illative együttműködőbe együttműködőkbe
sublative együttműködőre együttműködőkre
allative együttműködőhöz együttműködőkhöz
elative együttműködőből együttműködőkből
delative együttműködőről együttműködőkről
ablative együttműködőtől együttműködőktől
non-attributive
possessive - singular
együttműködőé együttműködőké
non-attributive
possessive - plural
együttműködőéi együttműködőkéi
Possessive forms of együttműködő
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. együttműködőm együttműködőim
2nd person sing. együttműködőd együttműködőid
3rd person sing. együttműködője együttműködői
1st person plural együttműködőnk együttműködőink
2nd person plural együttműködőtök együttműködőitek
3rd person plural együttműködőjük együttműködőik
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.