egérút
Hungarian
Etymology
egér (“mouse”) + út (“route”), perhaps patterned after Ottoman Turkish.[1]
Pronunciation
- IPA(key): [ˈɛɡeːruːt]
- Hyphenation: egér‧út
- Rhymes: -uːt
Noun
egérút (plural egérutak)
Declension
Inflection (stem in -a-, back harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | egérút | egérutak |
accusative | egérutat | egérutakat |
dative | egérútnak | egérutaknak |
instrumental | egérúttal | egérutakkal |
causal-final | egérútért | egérutakért |
translative | egérúttá | egérutakká |
terminative | egérútig | egérutakig |
essive-formal | egérútként | egérutakként |
essive-modal | — | — |
inessive | egérútban | egérutakban |
superessive | egérúton | egérutakon |
adessive | egérútnál | egérutaknál |
illative | egérútba | egérutakba |
sublative | egérútra | egérutakra |
allative | egérúthoz | egérutakhoz |
elative | egérútból | egérutakból |
delative | egérútról | egérutakról |
ablative | egérúttól | egérutaktól |
non-attributive possessive - singular |
egérúté | egérutaké |
non-attributive possessive - plural |
egérútéi | egérutakéi |
Possessive forms of egérút | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | egérutam | egérútjaim |
2nd person sing. | egérutad | egérútjaid |
3rd person sing. | egérútja | egérútjai |
1st person plural | egérutunk | egérútjaink |
2nd person plural | egérutatok | egérútjaitok |
3rd person plural | egérútjuk | egérútjaik |
Derived terms
Expressions
- egérutat ad
- egérutat hagy
- egérutat kap
- egérutat keres
- egérutat nyer
- egérutat talál
- egérutat vesz
- egérúthoz jut
References
- Eőry, Vilma. Értelmező szótár+ (’Explanatory Dictionary Plus’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2007. →ISBN
Further reading
- egérút in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
- egérút in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (‘A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published A–ez as of 2024)
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.