címkénk

Hungarian

Etymology

címke + -nk (possessive suffix)

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈt͡siːmkeːŋk], [ˈt͡simkeːŋk]
  • Hyphenation: cím‧kénk

Noun

címkénk

  1. first-person plural single-possession possessive of címke

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative címkénk
accusative címkénket
dative címkénknek
instrumental címkénkkel
causal-final címkénkért
translative címkénkké
terminative címkénkig
essive-formal címkénkként
essive-modal címkénkül
inessive címkénkben
superessive címkénken
adessive címkénknél
illative címkénkbe
sublative címkénkre
allative címkénkhez
elative címkénkből
delative címkénkről
ablative címkénktől
non-attributive
possessive - singular
címkénké
non-attributive
possessive - plural
címkénkéi
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.