címkénk
Hungarian
Pronunciation
- IPA(key): [ˈt͡siːmkeːŋk], [ˈt͡simkeːŋk]
- Hyphenation: cím‧kénk
Declension
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | címkénk | — |
accusative | címkénket | — |
dative | címkénknek | — |
instrumental | címkénkkel | — |
causal-final | címkénkért | — |
translative | címkénkké | — |
terminative | címkénkig | — |
essive-formal | címkénkként | — |
essive-modal | címkénkül | — |
inessive | címkénkben | — |
superessive | címkénken | — |
adessive | címkénknél | — |
illative | címkénkbe | — |
sublative | címkénkre | — |
allative | címkénkhez | — |
elative | címkénkből | — |
delative | címkénkről | — |
ablative | címkénktől | — |
non-attributive possessive - singular |
címkénké | — |
non-attributive possessive - plural |
címkénkéi | — |
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.