címkéje

Hungarian

Etymology

címke + -je (possessive suffix)

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈt͡siːmkeːjɛ], [ˈt͡simkeːjɛ]
  • Hyphenation: cím‧ké‧je

Noun

címkéje

  1. third-person singular single-possession possessive of címke

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, front unrounded harmony)
singular plural
nominative címkéje
accusative címkéjét
dative címkéjének
instrumental címkéjével
causal-final címkéjéért
translative címkéjévé
terminative címkéjéig
essive-formal címkéjeként
essive-modal címkéjéül
inessive címkéjében
superessive címkéjén
adessive címkéjénél
illative címkéjébe
sublative címkéjére
allative címkéjéhez
elative címkéjéből
delative címkéjéről
ablative címkéjétől
non-attributive
possessive - singular
címkéjéé
non-attributive
possessive - plural
címkéjééi
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.