bicskája

Hungarian

Etymology

bicska + -ja (his/her/its, possessive suffix)

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈbit͡ʃkaːjɒ]
  • Hyphenation: bics‧ká‧ja

Noun

bicskája

  1. third-person singular single-possession possessive of bicska

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative bicskája
accusative bicskáját
dative bicskájának
instrumental bicskájával
causal-final bicskájáért
translative bicskájává
terminative bicskájáig
essive-formal bicskájaként
essive-modal bicskájául
inessive bicskájában
superessive bicskáján
adessive bicskájánál
illative bicskájába
sublative bicskájára
allative bicskájához
elative bicskájából
delative bicskájáról
ablative bicskájától
non-attributive
possessive - singular
bicskájáé
non-attributive
possessive - plural
bicskájáéi

Derived terms

This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.