barátkeselyű
Hungarian
Pronunciation
- IPA(key): [ˈbɒraːtkɛʃɛjyː]
Audio (file) - Hyphenation: ba‧rát‧ke‧se‧lyű
- Rhymes: -jyː
Declension
Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | barátkeselyű | barátkeselyűk |
accusative | barátkeselyűt | barátkeselyűket |
dative | barátkeselyűnek | barátkeselyűknek |
instrumental | barátkeselyűvel | barátkeselyűkkel |
causal-final | barátkeselyűért | barátkeselyűkért |
translative | barátkeselyűvé | barátkeselyűkké |
terminative | barátkeselyűig | barátkeselyűkig |
essive-formal | barátkeselyűként | barátkeselyűkként |
essive-modal | — | — |
inessive | barátkeselyűben | barátkeselyűkben |
superessive | barátkeselyűn | barátkeselyűkön |
adessive | barátkeselyűnél | barátkeselyűknél |
illative | barátkeselyűbe | barátkeselyűkbe |
sublative | barátkeselyűre | barátkeselyűkre |
allative | barátkeselyűhöz | barátkeselyűkhöz |
elative | barátkeselyűből | barátkeselyűkből |
delative | barátkeselyűről | barátkeselyűkről |
ablative | barátkeselyűtől | barátkeselyűktől |
non-attributive possessive - singular |
barátkeselyűé | barátkeselyűké |
non-attributive possessive - plural |
barátkeselyűéi | barátkeselyűkéi |
Possessive forms of barátkeselyű | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | barátkeselyűm | barátkeselyűim |
2nd person sing. | barátkeselyűd | barátkeselyűid |
3rd person sing. | barátkeselyűje | barátkeselyűi |
1st person plural | barátkeselyűnk | barátkeselyűink |
2nd person plural | barátkeselyűtök | barátkeselyűitek |
3rd person plural | barátkeselyűjük | barátkeselyűik |
See also
- Appendix:Hungarian words with ly
Further reading
- barátkeselyű in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
- barátkeselyű in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (‘A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published A–ez as of 2024)
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.