bőg

See also: Appendix:Variations of "bog"

Hungarian

Etymology

From an onomatopoeia + -g (frequentative suffix).[1]

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈbøːɡ]
  • Rhymes: -øːɡ

Verb

bőg

  1. (intransitive, of animals) to moo
  2. (intransitive, of humans, especially children) to cry
  3. (transitive) to boom (to exclaim with force, to shout)

Conjugation
conjugation of bőg
Click for archaic forms 1st person sg 2nd person sg
informal		 3rd person sg,
2nd p. sg formal		 1st person pl 2nd person pl
informal		 3rd person pl,
2nd p. pl formal


Indica­tive
mood		 Pre­sent Indef. bőgök bőgsz bőg bőgünk bőgtök bőgnek
Def. bőgöm bőgöd bőgi bőgjük bőgitek bőgik
2nd-p. o. bőglek ―
Past Indef. bőgtem bőgtél bőgött bőgtünk bőgtetek bőgtek
Def. bőgtem bőgted bőgte bőgtük bőgtétek bőgték
2nd-p. o. bőgtelek ―
Future Future is expressed with a present-tense verb with a completion-marking prefix and/or a time adverb, or—more explicitly—with the infinitive plus the conjugated auxiliary verb fog, e.g. bőgni fog.
Archaic
Preterit		 Indef. bőgék bőgél bőge bőgénk bőgétek bőgének
Def. bőgém bőgéd bőgé bőgénk bőgétek bőgék
2nd-p. o. bőgélek ―
Archaic Past Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. bőg vala, bőgött vala/volt.
Archaic
Future		 Indef. bőgendek bőgendesz bőgend bőgendünk bőgendetek bőgendenek
Def. bőgendem bőgended bőgendi bőgendjük bőgenditek bőgendik
2nd-p. o. bőgendelek ―
Condi­tional
mood		 Pre­sent Indef. bőgnék bőgnél bőgne bőgnénk bőgnétek bőgnének
Def. bőgném bőgnéd bőgné bőgnénk
(or bőgnők)		 bőgnétek bőgnék
2nd-p. o. bőgnélek ―
Past Indicative past forms followed by volna, e.g. bőgött volna
Sub­junc­tive
mood		 Pre­sent Indef. bőgjek bőgj or
bőgjél		 bőgjön bőgjünk bőgjetek bőgjenek
Def. bőgjem bőgd or
bőgjed		 bőgje bőgjük bőgjétek bőgjék
2nd-p. o. bőgjelek ―
(Archaic) Past Indicative past forms followed by légyen, e.g. bőgött légyen
Infinitive bőgni bőgnöm bőgnöd bőgnie bőgnünk bőgnötök bőgniük
Other
forms		 Verbal noun Present part. Past part. Future part. Adverbial participle Causative
bőgés bőgő bőgött bőgendő bőgve (bőgvén)
The archaic passive conjugation had the same -(t)at/-(t)et suffix as the causative, followed by -ik in the 3rd-person singular
(and the concomitant changes in conditional and subjunctive mostly in the 1st- and 3rd-person singular like with other traditional -ik verbs).
potential conjugation of bőg
Click for archaic forms 1st person sg 2nd person sg
informal		 3rd person sg,
2nd p. sg formal		 1st person pl 2nd person pl
informal		 3rd person pl,
2nd p. pl formal
Indica­tive
mood		 Pre­sent Indef. bőghetek bőghetsz bőghet bőghetünk bőghettek bőghetnek
Def. bőghetem bőgheted bőgheti bőghetjük bőghetitek bőghetik
2nd-p. o. bőghetlek ―
Past Indef. bőghettem bőghettél bőghetett bőghettünk bőghettetek bőghettek
Def. bőghettem bőghetted bőghette bőghettük bőghettétek bőghették
2nd-p. o. bőghettelek ―
Archaic
Preterit		 Indef. bőgheték bőghetél bőghete bőgheténk bőghetétek bőghetének
Def. bőghetém bőghetéd bőgheté bőgheténk bőghetétek bőgheték
2nd-p. o. bőghetélek ―
Archaic Past Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala, e.g. bőghet vala, bőghetett vala/volt.
Archaic
Future		 Indef. bőghetendek
or bőgandhatok 		bőghetendesz
or bőgandhatsz		 bőghetend
or bőgandhat		 bőghetendünk
or bőgandhatunk		 bőghetendetek
or bőgandhattok		 bőghetendenek
or bőgandhatnak
Def. bőghetendem
or bőgandhatom		 bőghetended
or bőgandhatod		 bőghetendi
or bőgandhatja		 bőghetendjük
or bőgandhatjuk 		bőghetenditek
or bőgandhatjátok		 bőghetendik
or bőgandhatják
2nd-p. o. bőghetendelek
or bőgandhatlak		 ―
Condi­tional
mood		 Pre­sent Indef. bőghetnék bőghetnél bőghetne bőghetnénk bőghetnétek bőghetnének
Def. bőghetném bőghetnéd bőghetné bőghetnénk
(or bőghetnők)		 bőghetnétek bőghetnék
2nd-p. o. bőghetnélek ―
Past Indicative past forms followed by volna, e.g. bőghetett volna
Sub­junc­tive
mood		 Pre­sent Indef. bőghessek bőghess or
bőghessél		 bőghessen bőghessünk bőghessetek bőghessenek
Def. bőghessem bőghesd or
bőghessed		 bőghesse bőghessük bőghessétek bőghessék
2nd-p. o. bőghesselek ―
(Archaic) Past Indicative past forms followed by légyen, e.g. bőghetett légyen
Inf. (bőghetni) (bőghetnem) (bőghetned) (bőghetnie) (bőghetnünk) (bőghetnetek) (bőghetniük)
Positive adjective bőghető Neg. adj. bőghetetlen Adv. part. (bőghetve / bőghetvén)

Derived terms
  • bőget
  • bőgés

(With verbal prefixes):

  • belebőg
  • elbőg
  • felbőg
  • lebőg
  • végigbőg
  • visszabőg

References
  1. bőg in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN.  (See also its 2nd edition.)

Further reading
  • bőg in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
  • bőg in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (‘A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published A–ez as of 2024)
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.