apáca
Hungarian
Etymology
First attested in 1256. Either from a South Slavic language, either Serbo-Croatian opàtica or Slovene opatica, or from Old High German appātissā.[1]
Pronunciation
- IPA(key): [ˈɒpaːt͡sɒ]
- Hyphenation: apá‧ca
- Rhymes: -t͡sɒ
Declension
| Inflection (stem in long/high vowel, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | apáca | apácák |
| accusative | apácát | apácákat |
| dative | apácának | apácáknak |
| instrumental | apácával | apácákkal |
| causal-final | apácáért | apácákért |
| translative | apácává | apácákká |
| terminative | apácáig | apácákig |
| essive-formal | apácaként | apácákként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | apácában | apácákban |
| superessive | apácán | apácákon |
| adessive | apácánál | apácáknál |
| illative | apácába | apácákba |
| sublative | apácára | apácákra |
| allative | apácához | apácákhoz |
| elative | apácából | apácákból |
| delative | apácáról | apácákról |
| ablative | apácától | apácáktól |
| non-attributive possessive - singular |
apácáé | apácáké |
| non-attributive possessive - plural |
apácáéi | apácákéi |
| Possessive forms of apáca | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | apácám | apácáim |
| 2nd person sing. | apácád | apácáid |
| 3rd person sing. | apácája | apácái |
| 1st person plural | apácánk | apácáink |
| 2nd person plural | apácátok | apácáitok |
| 3rd person plural | apácájuk | apácáik |
Derived terms
Compound words
- apáca-fejedelemasszony
- apácafátyol
- apácafőkötő
- apácafőnöknő
- apácaklastrom
- apácakolostor
- apácalepke
- apácalúd
- apácamajom
- apácanövendék
- apácarács
- apácarend
- apácavirág
- apácazárda
References
- apáca in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN. (See also its 2nd edition.)
Further reading
- apáca in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
- apáca in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (‘A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published A–ez as of 2024)
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.