alamizsna

Hungarian

Etymology

From Slovene almužna, from Late Latin eleemosyna (alms), from Ancient Greek ἐλεημοσύνη (eleēmosúnē, pity, mercy).

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈɒlɒmiʒnɒ]
  • Hyphenation: ala‧mizs‧na
  • Rhymes: -nɒ

Noun

alamizsna (plural alamizsnák)

  1. alms

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative alamizsna alamizsnák
accusative alamizsnát alamizsnákat
dative alamizsnának alamizsnáknak
instrumental alamizsnával alamizsnákkal
causal-final alamizsnáért alamizsnákért
translative alamizsnává alamizsnákká
terminative alamizsnáig alamizsnákig
essive-formal alamizsnaként alamizsnákként
essive-modal
inessive alamizsnában alamizsnákban
superessive alamizsnán alamizsnákon
adessive alamizsnánál alamizsnáknál
illative alamizsnába alamizsnákba
sublative alamizsnára alamizsnákra
allative alamizsnához alamizsnákhoz
elative alamizsnából alamizsnákból
delative alamizsnáról alamizsnákról
ablative alamizsnától alamizsnáktól
non-attributive
possessive - singular
alamizsnáé alamizsnáké
non-attributive
possessive - plural
alamizsnáéi alamizsnákéi
Possessive forms of alamizsna
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. alamizsnám alamizsnáim
2nd person sing. alamizsnád alamizsnáid
3rd person sing. alamizsnája alamizsnái
1st person plural alamizsnánk alamizsnáink
2nd person plural alamizsnátok alamizsnáitok
3rd person plural alamizsnájuk alamizsnáik

Further reading

  • alamizsna in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
  • alamizsna in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (‘A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published A–ez as of 2024)
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.