acél
See also: acel
Hungarian
Etymology
From a Slavic language. Compare Slovak oceľ, Carpathian Ukrainian оціл (ocil)[1] or оціль (ocilʹ, “steel”).
Pronunciation
- IPA(key): [ˈɒt͡seːl]
Audio (file) - Hyphenation: acél
- Rhymes: -eːl
Noun
acél (countable and uncountable, plural acélok)
- steel (artificial metal produced from iron)
- (attributive) made of steel
- acél mérőszalag ― steel tape measure
- steel (item made of steel)
- (archaic, literary) sword
- Synonym: kard
- 1833, Gergely Czuczor, Hunyadi, stanza 6, lines 5-7:
- S acélt ragad, lovára kap, / Csatáz, vív, izzad éj és nap, / S míg nem győz, nincs nyugalma.
- And he grabs a sword, gets on his horse, fights, battles, and sweats day and night, and has no rest until he triumphs.
- 1854, Mór Jókai, chapter 16, in Egy magyar nábob (“A Hungarian Nabob”):
- Mindkettő gyakorlott vívó volt. Mindkettő fő törekvésül tűzé ki magának ellenfele arcát megpiszkolhatni, orrát vagy szemét bélyegezni meg. Egyiknek sem sikerült, szemeik merően néztek egymás szemébe, kifeszített karjaikban csak a vékony villogó acél forgott, alig-alig adva egy-egy hideg bántó hangot, minő a köszörült kardok csesszenése, s mely nagyon különbözik az összevert színpadi kardok csattogásaitól.
- Both were skilled fencers. Both made it their main ambition to smear their opponent’s face, to brand his nose or eyes. Neither succeeded, their eyes staring stiffly into each other’s, their extended arms brandishing only the thin flashing sword, hardly ever making a cold hurtful sound, like the clatter of sharpened swords, rather different from the clashes of swords struck on the stage.
- (attributively before compound words) steely, strong, tough, sturdy (forming a compound with single words, e.g. acélidegek/acélidegzet, acélizmú, acélmarkú, acélszívű)
Declension
Inflection (stem in -o-, back harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | acél | acélok |
accusative | acélt | acélokat |
dative | acélnak | acéloknak |
instrumental | acéllal | acélokkal |
causal-final | acélért | acélokért |
translative | acéllá | acélokká |
terminative | acélig | acélokig |
essive-formal | acélként | acélokként |
essive-modal | — | — |
inessive | acélban | acélokban |
superessive | acélon | acélokon |
adessive | acélnál | acéloknál |
illative | acélba | acélokba |
sublative | acélra | acélokra |
allative | acélhoz | acélokhoz |
elative | acélból | acélokból |
delative | acélról | acélokról |
ablative | acéltól | acéloktól |
non-attributive possessive - singular |
acélé | acéloké |
non-attributive possessive - plural |
acéléi | acélokéi |
Possessive forms of acél | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | acélom | acéljaim |
2nd person sing. | acélod | acéljaid |
3rd person sing. | acélja | acéljai |
1st person plural | acélunk | acéljaink |
2nd person plural | acélotok | acéljaitok |
3rd person plural | acéljuk | acéljaik |
Derived terms
- acélos → acélosodik
- acéloz
Compound words with this term at the beginning
- acélcsipesz
- acélcső
- acéldrót
- acélfényű
- acélfürdő
- acélgolyó
- acélgyártás
- acélhengermű
- acélhulladék
- acélhuzal
- acélideg
- acélipar
- acélizom
- acélizomzat
- acélkeménységű
- acélkék
- acélkohó
- acéllemez
- acélmarok
- acélmetszet
- acélmű
- acélnemesítő
- acélnyelv
- acélöntő
- acélöntvény
- acélparipa
- acélrugó
- acélszalag
- acélszürke
- acéltermék
- acéltoll
- acélváz
Compound words with this term at the end
- automataacél
- Bessemer-acél
- betonacél
- elektroacél
- fenőacél
- folytacél
- gyémántacél
- gyorsacél
- idomacél
- karbonacél
- krómacél
- lemezacél
- mangánacél
- martinacél
- molibdénacél
- nemesacél
- nyersacél
- rugóacél
- rúdacél
- svédacél
- szalagacél
- szerszámacél
- tégelyacél
Expressions
References
- acél in Gerstner, Károly (ed.). Új magyar etimológiai szótár. (’New Etymological Dictionary of Hungarian’). Beta version. Budapest, MTA Nyelvtudományi Intézet / Magyar Nyelvtudományi Kutatóközpont, 2011–2022. (Research Institute for Linguistics, Hungary). Language abbreviations
Further reading
- acél in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
- acél in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (‘A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published A–ez as of 2024)
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.