Márton

See also: Marton and marton

Hungarian

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈmaːrton]
  • Hyphenation: Már‧ton
  • Rhymes: -on

Proper noun

Márton

  1. a male given name from Latin, equivalent to English Martin
  2. a surname

Declension
Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative Márton Mártonok
accusative Mártont Mártonokat
dative Mártonnak Mártonoknak
instrumental Mártonnal Mártonokkal
causal-final Mártonért Mártonokért
translative Mártonná Mártonokká
terminative Mártonig Mártonokig
essive-formal Mártonként Mártonokként
essive-modal — —
inessive Mártonban Mártonokban
superessive Mártonon Mártonokon
adessive Mártonnál Mártonoknál
illative Mártonba Mártonokba
sublative Mártonra Mártonokra
allative Mártonhoz Mártonokhoz
elative Mártonból Mártonokból
delative Mártonról Mártonokról
ablative Mártontól Mártonoktól
non-attributive
possessive - singular		 Mártoné Mártonoké
non-attributive
possessive - plural		 Mártonéi Mártonokéi
Possessive forms of Márton
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. Mártonom Mártonjaim
2nd person sing. Mártonod Mártonjaid
3rd person sing. Mártonja Mártonjai
1st person plural Mártonunk Mártonjaink
2nd person plural Mártonotok Mártonjaitok
3rd person plural Mártonjuk Mártonjaik

Derived terms
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.