Fönícia

Hungarian

Etymology

From Latin Phoenice, from Ancient Greek Φοινίκη (Phoiníkē).

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈføniːt͡sijɒ]
  • Hyphenation: Fö‧ní‧cia

Proper noun

Fönícia

  1. Phoenicia

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative Fönícia
accusative Föníciát
dative Föníciának
instrumental Föníciával
causal-final Föníciáért
translative Föníciává
terminative Föníciáig
essive-formal Föníciaként
essive-modal
inessive Föníciában
superessive Fönícián
adessive Föníciánál
illative Föníciába
sublative Föníciára
allative Föníciához
elative Föníciából
delative Föníciáról
ablative Föníciától
non-attributive
possessive - singular
Föníciáé
non-attributive
possessive - plural
Föníciáéi
Possessive forms of Fönícia
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. Föníciám
2nd person sing. Föníciád
3rd person sing. Föníciája
1st person plural Föníciánk
2nd person plural Föníciátok
3rd person plural Föníciájuk

Derived terms

This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.