Bernát

See also: Bernat and bernât

Hungarian

Etymology

From Germanic Bernhard. Cognate with English Bernard.

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈbɛrnaːt]
  • Hyphenation: Ber‧nát
  • Rhymes: -aːt

Proper noun

Bernát

  1. a male given name

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative Bernát Bernátok
accusative Bernátot Bernátokat
dative Bernátnak Bernátoknak
instrumental Bernáttal Bernátokkal
causal-final Bernátért Bernátokért
translative Bernáttá Bernátokká
terminative Bernátig Bernátokig
essive-formal Bernátként Bernátokként
essive-modal
inessive Bernátban Bernátokban
superessive Bernáton Bernátokon
adessive Bernátnál Bernátoknál
illative Bernátba Bernátokba
sublative Bernátra Bernátokra
allative Bernáthoz Bernátokhoz
elative Bernátból Bernátokból
delative Bernátról Bernátokról
ablative Bernáttól Bernátoktól
non-attributive
possessive - singular
Bernáté Bernátoké
non-attributive
possessive - plural
Bernátéi Bernátokéi
Possessive forms of Bernát
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. Bernátom Bernátjaim
2nd person sing. Bernátod Bernátjaid
3rd person sing. Bernátja Bernátjai
1st person plural Bernátunk Bernátjaink
2nd person plural Bernátotok Bernátjaitok
3rd person plural Bernátjuk Bernátjaik
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.