üzletember

Hungarian

Etymology

üzlet (business) + ember (man)

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈyzlɛtɛmbɛr]
  • Hyphenation: üz‧let‧em‧ber

Noun

üzletember (plural üzletemberek)

  1. businessman

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative üzletember üzletemberek
accusative üzletembert üzletembereket
dative üzletembernek üzletembereknek
instrumental üzletemberrel üzletemberekkel
causal-final üzletemberért üzletemberekért
translative üzletemberré üzletemberekké
terminative üzletemberig üzletemberekig
essive-formal üzletemberként üzletemberekként
essive-modal
inessive üzletemberben üzletemberekben
superessive üzletemberen üzletembereken
adessive üzletembernél üzletembereknél
illative üzletemberbe üzletemberekbe
sublative üzletemberre üzletemberekre
allative üzletemberhez üzletemberekhez
elative üzletemberből üzletemberekből
delative üzletemberről üzletemberekről
ablative üzletembertől üzletemberektől
non-attributive
possessive - singular
üzletemberé üzletembereké
non-attributive
possessive - plural
üzletemberéi üzletemberekéi
Possessive forms of üzletember
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. üzletemberem üzletembereim
2nd person sing. üzletembered üzletembereid
3rd person sing. üzletembere üzletemberei
1st person plural üzletemberünk üzletembereink
2nd person plural üzletemberetek üzletembereitek
3rd person plural üzletemberük üzletembereik

Further reading

  • üzletember in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.