ügyetlen

Hungarian

Etymology

ügy + -etlen

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈyɟɛtlɛn]
  • Hyphenation: ügyet‧len
  • Rhymes: -ɛn

Adjective

ügyetlen (comparative ügyetlenebb, superlative legügyetlenebb)

  1. clumsy

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative ügyetlen ügyetlenek
accusative ügyetlent ügyetleneket
dative ügyetlennek ügyetleneknek
instrumental ügyetlennel ügyetlenekkel
causal-final ügyetlenért ügyetlenekért
translative ügyetlenné ügyetlenekké
terminative ügyetlenig ügyetlenekig
essive-formal ügyetlenként ügyetlenekként
essive-modal ügyetlenül
inessive ügyetlenben ügyetlenekben
superessive ügyetlenen ügyetleneken
adessive ügyetlennél ügyetleneknél
illative ügyetlenbe ügyetlenekbe
sublative ügyetlenre ügyetlenekre
allative ügyetlenhez ügyetlenekhez
elative ügyetlenből ügyetlenekből
delative ügyetlenről ügyetlenekről
ablative ügyetlentől ügyetlenektől
non-attributive
possessive - singular
ügyetlené ügyetleneké
non-attributive
possessive - plural
ügyetlenéi ügyetlenekéi

Synonyms

  • esetlen

Antonyms

Derived terms

Further reading

  • ügyetlen in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.