útlevél

Hungarian

Etymology

út + levél

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈuːtlɛveːl]
  • Hyphenation: út‧le‧vél

Noun

útlevél (plural útlevelek)

  1. passport (an official document normally used for international journeys, which proves the identity and nationality of the person for whom it was issued)

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative útlevél útlevelek
accusative útlevelet útleveleket
dative útlevélnek útleveleknek
instrumental útlevéllel útlevelekkel
causal-final útlevélért útlevelekért
translative útlevéllé útlevelekké
terminative útlevélig útlevelekig
essive-formal útlevélként útlevelekként
essive-modal
inessive útlevélben útlevelekben
superessive útlevélen útleveleken
adessive útlevélnél útleveleknél
illative útlevélbe útlevelekbe
sublative útlevélre útlevelekre
allative útlevélhez útlevelekhez
elative útlevélből útlevelekből
delative útlevélről útlevelekről
ablative útlevéltől útlevelektől
non-attributive
possessive - singular
útlevélé útleveleké
non-attributive
possessive - plural
útlevéléi útlevelekéi
Possessive forms of útlevél
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. útlevelem útleveleim
2nd person sing. útleveled útleveleid
3rd person sing. útlevele útlevelei
1st person plural útlevelünk útleveleink
2nd person plural útleveletek útleveleitek
3rd person plural útlevelük útleveleik

Derived terms

Compound words
  • diplomata-útlevél
  • útlevél-ellenőrzés
  • útlevél-hamisítás
  • útlevél-hosszabbítás
  • útlevéligénylés
  • útlevélkép
  • útlevélkérelem
  • útlevélkiváltás
  • útlevélosztály
  • útlevélvizsgálat

Further reading

  • útlevél in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.