örömteli

Hungarian

Etymology

öröm (joy) + teli (full)

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈørømtɛli]
  • Hyphenation: öröm‧te‧li
  • Rhymes: -li

Adjective

örömteli (comparative örömtelibb, superlative legörömtelibb)

  1. joyful, joyous

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative örömteli örömteliek
accusative örömtelit örömtelieket
dative örömtelinek örömtelieknek
instrumental örömtelivel örömteliekkel
causal-final örömteliért örömteliekért
translative örömtelivé örömteliekké
terminative örömteliig örömteliekig
essive-formal örömteliként örömteliekként
essive-modal
inessive örömteliben örömteliekben
superessive örömtelin örömtelieken
adessive örömtelinél örömtelieknél
illative örömtelibe örömteliekbe
sublative örömtelire örömteliekre
allative örömtelihez örömteliekhez
elative örömteliből örömteliekből
delative örömteliről örömteliekről
ablative örömtelitől örömteliektől
non-attributive
possessive - singular
örömtelié örömtelieké
non-attributive
possessive - plural
örömteliéi örömteliekéi

Further reading

  • örömteli in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.