öntés

Hungarian

Etymology

önt (to pour, cast, spill, dump, shed, found, mo[u]ld) + -és (noun-forming suffix)

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈønteːʃ]
  • Hyphenation: ön‧tés
  • Rhymes: -eːʃ

Noun

öntés (countable and uncountable, plural öntések)

  1. verbal noun of önt

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative öntés öntések
accusative öntést öntéseket
dative öntésnek öntéseknek
instrumental öntéssel öntésekkel
causal-final öntésért öntésekért
translative öntéssé öntésekké
terminative öntésig öntésekig
essive-formal öntésként öntésekként
essive-modal öntésül
inessive öntésben öntésekben
superessive öntésen öntéseken
adessive öntésnél öntéseknél
illative öntésbe öntésekbe
sublative öntésre öntésekre
allative öntéshez öntésekhez
elative öntésből öntésekből
delative öntésről öntésekről
ablative öntéstől öntésektől
non-attributive
possessive - singular
öntésé öntéseké
non-attributive
possessive - plural
öntéséi öntésekéi
Possessive forms of öntés
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. öntésem öntéseim
2nd person sing. öntésed öntéseid
3rd person sing. öntése öntései
1st person plural öntésünk öntéseink
2nd person plural öntésetek öntéseitek
3rd person plural öntésük öntéseik

Further reading

  • öntés in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.