írnok

Hungarian

Etymology

ír + -nok

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈiːrnok]
  • Hyphenation: ír‧nok
  • Rhymes: -ok

Noun

írnok (plural írnokok)

  1. clerk, writer

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative írnok írnokok
accusative írnokot írnokokat
dative írnoknak írnokoknak
instrumental írnokkal írnokokkal
causal-final írnokért írnokokért
translative írnokká írnokokká
terminative írnokig írnokokig
essive-formal írnokként írnokokként
essive-modal
inessive írnokban írnokokban
superessive írnokon írnokokon
adessive írnoknál írnokoknál
illative írnokba írnokokba
sublative írnokra írnokokra
allative írnokhoz írnokokhoz
elative írnokból írnokokból
delative írnokról írnokokról
ablative írnoktól írnokoktól
non-attributive
possessive - singular
írnoké írnokoké
non-attributive
possessive - plural
írnokéi írnokokéi
Possessive forms of írnok
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. írnokom írnokaim
2nd person sing. írnokod írnokaid
3rd person sing. írnoka írnokai
1st person plural írnokunk írnokaink
2nd person plural írnokotok írnokaitok
3rd person plural írnokuk írnokaik

Further reading

  • írnok in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.