érett

Hungarian

Etymology

érik + -tt

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈeːrɛtː]
  • Hyphenation: érett
  • Rhymes: -ɛtː

Verb

érett

  1. third-person singular indicative past indefinite of érik

Participle

érett

  1. past participle of érik

Adjective

érett (comparative érettebb, superlative legérettebb)

  1. ripe, mellow
  2. (figuratively) mature

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative érett érettek
accusative érettet éretteket
dative érettnek éretteknek
instrumental érettel érettekkel
causal-final érettért érettekért
translative éretté érettekké
terminative érettig érettekig
essive-formal érettként érettekként
essive-modal
inessive érettben érettekben
superessive éretten éretteken
adessive érettnél éretteknél
illative érettbe érettekbe
sublative érettre érettekre
allative éretthez érettekhez
elative érettből érettekből
delative érettről érettekről
ablative érettől érettektől
non-attributive
possessive - singular
éretté éretteké
non-attributive
possessive - plural
érettéi érettekéi

Derived terms

Compound words

Further reading

  • érett in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
  • érett in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (‘A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published A–ez as of 2024)
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.