élvez

Hungarian

Etymology

élv (enjoyment, joy) + -ez [1]

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈeːlvɛz]
  • (file)
  • Hyphenation: él‧vez
  • Rhymes: -ɛz

Verb

élvez

  1. (transitive) to enjoy (to receive pleasure or satisfaction from something)
    Synonym: (archaic) éldel

Conjugation

Note: The verbal noun is mostly élvezet, except in the case of the prefixed forms (kiélvezés etc.).

Derived terms

(With verbal prefixes):

  • átélvez
  • elélvez
  • kiélvez
  • végigélvez

References

  1. élvez in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN.  (See also its 2nd edition.)

Further reading

  • élvez in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
  • élvez in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (‘A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published A–ez as of 2024)
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.