ékcsont

Hungarian

Etymology

ék (wedge) + csont (bone)

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈeːkt͡ʃont]
  • Hyphenation: ék‧csont

Noun

ékcsont (plural ékcsontok)

  1. (anatomy) cuneiform bone (any one of three wedge-shaped bones of the foot)
  2. (anatomy) sphenoid bone (a compound bone at the base of the skull behind the eyes)

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative ékcsont ékcsontok
accusative ékcsontot ékcsontokat
dative ékcsontnak ékcsontoknak
instrumental ékcsonttal ékcsontokkal
causal-final ékcsontért ékcsontokért
translative ékcsonttá ékcsontokká
terminative ékcsontig ékcsontokig
essive-formal ékcsontként ékcsontokként
essive-modal
inessive ékcsontban ékcsontokban
superessive ékcsonton ékcsontokon
adessive ékcsontnál ékcsontoknál
illative ékcsontba ékcsontokba
sublative ékcsontra ékcsontokra
allative ékcsonthoz ékcsontokhoz
elative ékcsontból ékcsontokból
delative ékcsontról ékcsontokról
ablative ékcsonttól ékcsontoktól
non-attributive
possessive - singular
ékcsonté ékcsontoké
non-attributive
possessive - plural
ékcsontéi ékcsontokéi
Possessive forms of ékcsont
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. ékcsontom ékcsontjaim
2nd person sing. ékcsontod ékcsontjaid
3rd person sing. ékcsontja ékcsontjai
1st person plural ékcsontunk ékcsontjaink
2nd person plural ékcsontotok ékcsontjaitok
3rd person plural ékcsontjuk ékcsontjaik

Derived terms

Expressions

Further reading

  • ékcsont in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
  • ékcsont in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (‘A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published A–ez as of 2024)
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.