éget

See also: eget, egét, and -eget

Hungarian

Etymology

ég (to burn, to be on fire) + -et (causative suffix)

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈeːɡɛt]
  • (file)
  • Hyphenation: éget
  • Rhymes: -ɛt

Verb

éget

  1. (transitive) causative of ég: to burn (to cause to be consumed by fire)

Conjugation

Derived terms

(With verbal prefixes):

  • beéget
  • eléget
  • feléget
  • kiéget
  • leéget
  • megéget
  • odaéget
Expressions

Further reading

  • éget in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
  • éget in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (‘A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published A–ez as of 2024)
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.