állunk

Hungarian

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈaːlːuŋk]
  • Hyphenation: ál‧lunk

Etymology 1

From the noun áll (chin) + -unk (possessive suffix).

Noun

állunk

  1. first-person plural single-possession possessive of áll
Declension
Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative állunk
accusative állunkat
dative állunknak
instrumental állunkkal
causal-final állunkért
translative állunkká
terminative állunkig
essive-formal állunkként
essive-modal állunkul
inessive állunkban
superessive állunkon
adessive állunknál
illative állunkba
sublative állunkra
allative állunkhoz
elative állunkból
delative állunkról
ablative állunktól
non-attributive
possessive - singular
állunké
non-attributive
possessive - plural
állunkéi

Etymology 2

From the verb áll (to stand) + -unk (personal suffix).

Verb

állunk

  1. first-person plural indicative present indefinite of áll
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.