állkapocs

Hungarian

Etymology

áll (chin) + kapocs (hook, fastener)

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈaːlkɒpot͡ʃ]
  • Hyphenation: áll‧ka‧pocs

Noun

állkapocs (plural állkapcsok)

  1. (anatomy) jaw

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative állkapocs állkapcsok
accusative állkapcsot állkapcsokat
dative állkapocsnak állkapcsoknak
instrumental állkapoccsal állkapcsokkal
causal-final állkapocsért állkapcsokért
translative állkapoccsá állkapcsokká
terminative állkapocsig állkapcsokig
essive-formal állkapocsként állkapcsokként
essive-modal
inessive állkapocsban állkapcsokban
superessive állkapcson állkapcsokon
adessive állkapocsnál állkapcsoknál
illative állkapocsba állkapcsokba
sublative állkapocsra állkapcsokra
allative állkapocshoz állkapcsokhoz
elative állkapocsból állkapcsokból
delative állkapocsról állkapcsokról
ablative állkapocstól állkapcsoktól
non-attributive
possessive - singular
állkapocsé állkapcsoké
non-attributive
possessive - plural
állkapocséi állkapcsokéi
Possessive forms of állkapocs
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. állkapcsom állkapcsaim
2nd person sing. állkapcsod állkapcsaid
3rd person sing. állkapcsa állkapcsai
1st person plural állkapcsunk állkapcsaink
2nd person plural állkapcsotok állkapcsaitok
3rd person plural állkapcsuk állkapcsaik

Derived terms

Compound words

Further reading

  • állkapocs in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
  • állkapocs in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (‘A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published A–ez as of 2024)
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.